2013. június 16., vasárnap

Egy orioni telepes naplójából

- naplórészlet -

2008. ősz

Egyszerű mezei orioni telepesként igen megterhelőnek érzem a sok úszkálást a saját medencémben, bár a szoláriumot most éjjel is bekapcsolta a Mi Nagy Urunk Anubisz Áldassék Neve, csak kérdés, hova meneküljünk a tűz elől. Mivel családunk őssarja enyhén későn kapott észbe, már vérvonalilag későn érkeztünk. Ezért már csak olyan csicskaszakmák maradtak, mint a bankszektor, ahol állandóan idegeskedünk meg toljuk magukba a kokaint. Persze azért élvezzük, mert a lelkünk mélyén mindig is szerencsejátékosok maradunk, csak változtatni kellett ezért a világ pénzügyi rendszerén itt-ott.

Ami most kis szemöldökráncolást okoz - persze a mélyben akkora a gyomorideg, mint két tekli orando után - az a jelenlegi helyzet. Persze a fajunk sajátossági közé tartozik, hogy enyhén mazochisták vagyunk, ezért mi a gyomorideggel tépnük igazán be, de ez most nem lényeges. Vagy pont ez az érdekes? Ki tudja.

Naszóval. Terjednek olyan mendemondák az Orionon, miszerint valaha több isten is létezett, nem csak Anubisz, vagyis a Mi Nagy Urunk Anubisz Áldassék Neve, ezt sajnos mindig mondani kell, különben megtudja. Többek között emiatt is húztunk el ide, erre a Szíriusz peremvidékre, hogy legalább a gondolatunkban nyugtunk legyen, erre mi történik! Megjelenik Anubisz. Azt hittem helyben beszarok, de aztán kiderült, hogy ez nem az az Anubisz, ööö a Mi Nagy Urunk Anubisz Áldassék Neve, hanem az igaz. Na erre jól megzavarodtam, annyira, hogy 4 csíkot kellett szívnom, hogy rendbeszedjem a gondolataim. Márha a mostanában szokásos káoszérzet a rend.

Ha ez az Anubisz az igaz, akkor ki az otthon? Most nem tudom, hogy ennek kell-e mondani, hogy a Mi Nagy Urunk Anubisz Áldassék Neve, mindenesetre nem kockáztatok. Az otthoni nője, az a Szíriuszi Boszorkány, az az Ízisz vagy kicsoda, ahogy itt nevezik, aki már csak a Szíriusz Nappal nem nyalatja a seggét, nos innentől megkérdőjeleződik az ő valós személyazonossága is. Ezt nagyon azért nem merjük szélesebb körökben hangoztatni, a szokásos besúgó barátainkban azonban már bízunk, így ez az információ nem nagyon terjed az Orion felé. Bár hallottam olyanról, hogy mégiscsak valaki elpofázta magát, biztos jól berepkántott, mert otthonról most olyan hírek jönnek, hogy helyben beszarok. Ha ezek idejönnek vizsgálódni. Akkor biza itt mindenkinek nagy bukta van!

Bízunk a KisFőőőőőőőőnökben, bár most ahogy legutóbb láttuk, elég rossz bőrben volt. Annyira, hogy láthatóan még saját maga sem hitte el, amit mondott. Úgy pedig baromi nehéz meggyőzőnek lenni, főleg olyan bizalmatlan figurákkal szemben, mint mi. Akiket ő képzett erre ki, erre most a saját képébe kapta be a cumit. Fajunk másik jellemzője a kitartó hűség és kitartás, ezért azon gondolkodunk, valahogy elkezdünk reménykedni az ősi írásokban látott Oziriszben és mindent befújunk neki mindenkiről otthon és mindenről, amiről csak tudomásunk van. Mást úgyse tehetünk. Eddig ez a taktika mindig bejött, lám fajunk azóta is szárnyal.