Tisztelt Császárom!
Mindenek előtt kérem szíves elnézésed az egyszerű nyers stílusért, de remélem megérted, katonai bevetésen vagyunk és nagyon beleéltem magam, és nem fogsz azonnal kivégeztetni, ahogy újra beléptünk a Nagy Galaxis Birodalmi Központba.
Reményem ha eljut Bagilla Istennőhöz és Kohorr Istenhez, akkor életben találom magam jövő ilyenkor. Hogy újabb Bevetésekre indulhassak.
Mindenesetre köszönöm a nekünk felajánlott magas prioritást, mellyel Feladatunkat elkezdhettük ezen a bolygón, de megjelent a Macska és fondorlatos módon elérte, hogy nem figyeltünk eléggé és ahogy visszaemlékszünk, csakis ez lehetett az oka annak, hogy a legenyhébb kifejezéssel sem illethető helyre érkeztünk. Ahogy a felszínre lényegültünk, egy festőien gyönyörű táj bukkant elő, majd hallottunk egy kerepelő hangot és az egyik szakasz fele azonnal visszatért a bázishajóra.
Elkezdtük egymást keresgélni és szép lassan sikerült felfejlődnünk. Valami Afrika nevű kontinensen mindenféle lázadócsoportokban találtuk magunkat és az elsődleges parancs szerint járunk el, nyugalmat biztosítunk, hogy rendezni tudjuk soraink. Annyit azért elmondanék, hogy a mi otthoni harcszimulátorainknak sincsenek olyan magas beállításai, ami még csak megközelítené azt, amit itt tapasztaltunk. Az egyik menekült asszonyba lényegült őrmester még el is sírta magát.
És akkor még nem beszéltem a bolygó titokzatos lényeiről, akiket nehéz volt megfigyelni, mert az emberi alakjaink nagyon gyorsan elkezdtek futni az ellenkező irányba, amikor azok megjelentek valahol. Csak annyit láttunk, hogy hozzánk képest sokkal jobban voltak öltözve, sokkal jobban voltak felszerelve és mindig nagy égzengés volt, amerre jártak. A bőrük színe pont olyan volt, mint a miénk otthon, mert itt mi fekete bőrűek vagyunk. Legalább nem kell olyan sűrűn eljárni a vízhez.
A Kobalt rezgésén keresztül érintkezésbe léptünk az elszakadt másik egységgel, akik arról tájékoztattak minket, hogy pontosan megérkeztek. Kiderült, hogy épp annyian vannak ott, amennyire szükség van, tehát ők lettek a mázlisták, mi meg erős szopóágra kerültünk. Azért van különbség aközött, hogy Afrikában kapkodod a fejed a lövések elől, amik baromi gyorsak, meg aközött, hogy a gazdag sztárokra vigyázol. Aztán a szuperbiztosnak tartott kommunikációs rendszerbe egyszer csak valaki beleröhögött és átadott egy diplomáciai jegyzéket, melyben kifejezte tiszteletét és nagyrabecsülését az egységünkkel szemben és arról tájékoztatott bennünket, hogy oda kerültünk, ahol a legnagyobb szükség van ilyen képességű, nagy munkabírású és harctudású illetőkre, nem lett volna hozzánk méltó és igen sértőnek érezte volna, ha nem képességeinknek megfelelő szintű fogadtatásban részesülünk első bolygóra látogatásunk alkalmából.
Amikor összeszedtük tudatunk elhullott darabjait, szavunk sem volt, mert az érvelésben nem találtunk hibát. Mindenesetre a bázishajóról olyan hírek érkeznek, hogy a Birodalom Legelitebb Egységének rettenthetetlen katonái pánikrohamokat produkálnak arra a gondolatra, hogy erre a bolygóra mégegyszer lejöjjenek. Felhívnám a Nagy Mágus Kör figyelmét arra, ha ezt a beidegződést sürgősen orvosolni nem tudják, akkor ennek a bolygónak a katonái lesznek azok, akik a Legmagasabban Rezgő Katonák címet fogják viselni. Ez pedig nem megengedhető, ugyanis ez szinkronicitást mutat azzal az ősi kristálylenyomattal, aminek a létét a Központ hivatalosan tagadja.
Addig is van elég dolgunk, mire legközelebb jelentkezhetek és kiderül, milyen végleges pozíciót tudunk elfoglalni a Csillag megérkezéséig.
Mia Kohorr Mio Bagilla
XXXXXXXXXXXXX X XXXXXX x (sensored)
